Szúnyogok ellen
A Culicidae egy rovarcsalád, amelyet általában szúnyognak vagy (Québecben) maringouinnak neveznek. A kétszárnyúak (Diptera) rendjébe és a fonálférgek (Nematocera) alrendjébe sorolt családra jellemzőek a hosszú, finom antennájú, többszörös artikulációjú egyedek és a hosszú szájrésszel rendelkező nőstények merev szúró-szívó típusú ormány formájában.
A szúnyogok rendkívül fontos szerepet töltenek be az emberi (vagy állati) egészségügyben, hiszen a kártevő rovarok ezen státusza mellett fájdalmas harapásukkal az emberre átvihető kórokozó-hordozók legfontosabb csoportját okozzák. Többek között a szúnyogok felelősek a maláriáért, az emberi halálozás egyik fő okáért, valamint számos vírusos betegségért.
A vérrel való táplálás elengedhetetlen a vérszívó fajok tojásrakásához. A sorozat (vérliszt, peteérés és tojásrakás) többször megismétlődik a szúnyog élete során, és gonotróf ciklusnak nevezik.
A ciklus időtartama a fajtól, de különösen a külső hőmérséklettől függ (pl. a gambiae esetében a ciklus 48 óráig tart, amikor az átlagos nappali/éjszakai hőmérséklet 23°C). A csípés általában éjszaka történik (különösen hajnalban vagy alkonyatkor), és 2-3 másodpercig tart, ha a szúnyogot nem zavarják.
A szaporodás érdekében a kifejlett nőstény megharapja az állatokat, hogy levegye a vérüket, amely tartalmazza a tojások éréséhez szükséges fehérjéket (különösen a sárgáját, amely táplálja az embriót). Ezeket a nőstényeket anautogénnek nevezik, szemben az autogén nőstényekkel (amelyeknek nincs szükségük vérre petéik éréséhez).
A harapás során a nőstény véralvadásgátló nyálat fecskendez be, amely emberben egyénenként változó súlyosságú gyulladásos allergiás reakciót vált ki: ez viszkető „pattanást” képez.
Amikor a szúnyog befejezte a vérvételt, főleg a szárnyait használja a felszálláshoz, nem a lábát, mint a legtöbb rovar: felszálláskor szinte észrevehetetlen a megharapott egyed számára.
Nem az ember a fő áldozata a szúnyogoknak: távolról sem. E fajok több mint fele kizárólag madárvérrel táplálkozik, ezt követik a rágcsálók és a nagy emlősök, hüllők és kétéltűek. Forrás: Wikipédia
Hol vannak a szúnyogok télen?
A szúnyogok számára a fagy nem olyan szörnyű. Leggyakrabban a telet tojások formájában töltik víz alatt.
Az is előfordul, hogy a szúnyogtojások olyan helyeken is megtalálhatók, ahol a víz nem túl gyakran jelenik meg, például réteken.
Amíg a nedvességre várnak, több évig is életben maradhatnak.